Kritika? Talán legközelebb!

Magyari Nándor László látásmódja annyira eltér az RMDSZ jelenlegi és volt vezetőiétől, hogy nem is érti őket, és annyira előítéletes velük szemben, hogy képes nem látni nyilvánvaló dolgokat. Így aztán a beígért kritika nem fért bele a cikkbe.

---

Magyari Nándor László a következő megjegyzést fűzte a Népszabadság keddi számában megjelent cikkemhez a Nol.hu-n: 

Én is írtam véleményt a témáról, persze sokkal kritikusabbat, de talán mégis reálisabb képet festve a politikai szitu-ról: http://systemcritic.blogspot.ro/2015/04/vegso-ujratervezes.html

A politikai elemzéseket én úgy olvasom, hogy a jelzőket elhagyom, ha pedig nagyon sok a jelző, abbahagyom. Most kivételt tettem.

Az írás közepéig MNL lényegében azt kifogásolja, hogy az RMDSZ él a politikai marketing eszközeivel. Mégis hasznos ez a cikk, mert végre megvilágítja a perspektívát, amelyet MNL egyéb írásaiban és megszólalásaiban is felfedezhető, és amelyet eddig nem értettem. Azt írja:

A legzavarosabb magyarázatfélével viszont, némi meglepetésre, a régi elnök Markó Béla szolgált. Az ex-nagyfőnök valami olyasmit fejtegetett, hogy nincs itt szükség semmiféle újratervezésre az RMDSz háza táján, hiszen a román demokrácia tévesztette el az utat (hogy most éppen miért ez a sötét diagnózis, amikor a korrupcióellenes fellépés nyomán egy kicsivel tisztább a kép, és bizakodóbb a nép, a politikai osztály és a demoktratikus intézmények viselt dolgainak leleplezésével kapcsolatban, stb., azt nem tudni), és ezért mégiscsak újra kell fogalmazni a célokat és eszközöket (hogy is írta Caragiale: "változtassunk megengedem, csak ne módosítsunk").

Vehetném sorra egyenként, hogy hol téves MNL diagnózisa (mindenhol, kezdve a nép bizakodásától addig, hogy Markó nem mondott ellent önmagának - el lehet olvasni az eredeti szöveget), de nem ez a lényeg, hanem hogy kiderül: annyira eltér a látásmódja az RMDSZ jelenlegi és volt vezetőiétől, hogy nem is érti őket, és annyira előítéletes velük szemben, hogy képes nem látni nyilvánvaló dolgokat. Tényleg érdekelne például, hogy a véleménye szerint ilyen egy jogállam normál üzemmódban, mint az elmúlt 2-3 év Romániája?

MNL hiányolja a vitát, a küldöttek szerinte hallgatni mentek Kolozsvárra, felszólalásuk szimbolikus (a csend szimbóluma). Ezzel szemben lényegesnek találja, hogy – egyetlen elnökjelölt lévén – a küldöttek nem tartották fontosnak hiánytalanul leadni a szavazatukat. (Kíváncsi lettem volna, mit szól, ha 100% Kelemen Hunorra szavaz – nem kétlem, hogy ugyanúgy megfogalmazta volna a lesújtó véleményét.)

Következnek egyéb „lényegi” kérdések, például hogy „a helyszínen senki nem igényelte a titkos szavazás feltételeinek biztosítását”, ami ráadásul nem is igaz, hiszen a feltételek biztosítva voltak, legfeljebb a küldöttek nem éltek vele. És sorolhatnánk. Azaz nincs tovább, a végére értünk, és szomorúan láthatjuk, hogy a kritika ebbe a cikkbe nem fért bele. Talán majd legközelebb.