Furcsa párbajnak lehetünk tanúi ezekben a napokban az Oprea-botrány
ürügyén: holott ellenzéki pártként elsősorban a kormány lenne a természetes célpontja, Traian Băsescu és pártja (Népi Mozgalom – MP) Klaus Johannisra és a Nemzeti
Liberális Pártra (PNL) lő minden lehetséges pozícióból. A legfájdalmasabb ütés
pedig mi más lehetne, mint az, hogy úgymond megerősítik: Johannis és a PNL
azért támadja Opreát, mert nem engedett a Blaga–Gorghiu duó szirénhangjának, és
nem támogatta a Ponta-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.
Sőt, az MP továbbmegy. Gelu Vișan, a párt egyik szóvivője kedden este a Romania TV műsorában arról beszélt, hogy „öt-hat hónapja egy kiterjedt
manipulációs hadműveletnek” vagyunk a tanúi, amelynek keretében „megpróbálják erőszakosan
átvenni a hatalmat”. A műsorvezető kérdésére pontosította, hogy nem a PNL-re gondolt,
„a PNL nem lenne képes ilyesmire”, hanem „a politikai osztályon kívül álló fiúkról”.
A tele szájjal hirdetett elmélet ismét eszünkbe
juttatja a tavalyi elnökválasztások előtt cáfolt „spekulációkat”, amelyek
szerint Ponta valójában lepaktált a volt államfővel, miközben a kampányának
egyik fő eleme – a román büszkeség mellett – a Băsescu-rendszerrel való végleges
leszámolás volt. Az egyezségre utalt nemcsak az érintettek viselkedése – a
liberális jelölt támadása a Băsescu-párt részéről –, hanem a „cui prodest teszt”
eredménye is: Ponta elnökké választása egyértelműen érdekében állt volna Băsescunak,
aki a karizmatikus Crin Antonescu félreállítása és Johannis esetleges kudarca
után az ellenzék vezetője lett volna. Ma már tudjuk, hogy másként lett: Ponta alulmaradt, Băsescu
pedig a nemlét határán egyensúlyozó zsebpárt élén vághat neki a nagy visszatérésnek (szeptemberben
2,5 százalékra mérték a támogatottságát).
Bár állítólag esküdt ellenségek, Pontának igencsak jól jönne,
ha Băsescu és a pártja kissé összeszedné magát és a jövő évi választásokon elorozna
pár százalékot a PNL-től. A helyzet jelenleg úgy áll, hogy a liberálisok támogatottsága
a biztos
szavazók körében 42 százalékos, akárcsak a PSD, a PUNR és a Tăriceanu-féle
ALDE koalícióé. Ha a Băsescu-párt csak 5-6 százalékot elvesz a
jobboldali szavazótáborból, gyakorlatilag megnyeri a választásokat a PSD-nek. Ezzel
magyarázható Ponta – a román sajtó által meglepőnek
talált – nyilatkozata:
Băsescu úr egyrészt begyűjti a C. V. Tudor és a jelenleg börtönben ülő Dan Diaconescu szavazóit. Másrészt Băsescu úr kizárólag politikai szempontból – tehát nem más szempontból – tízszer, százszor Klaus Johannis és a PNL fölött áll. A PNL legalábbis mindenféle kínos, szégyellnivaló vezetőkkel áll a választók elé. Ilyen körülmények között Basescu úr természetesen fontos politikai tényező lehet. A PSD–UNPR–ALDE szövetségnek annál inkább kötelessége – de lehetősége is – megszerezni a többséget a jövő évi választásokon és folytatni a kormányzást.
Ponta nagyon pontosan írta le a Băsescu-párt stratégiáját,
amely egyértelműen a megboldogult
sovén néptribun és a populista
csaló szavazótáborát veszi célba.
Basescunak lehet egy másik, nagyon fontos szerepe is: a(z
intézményes) civil társadalom semlegesítése. A civil szféra korábban Traian
Băsescut és a Demokrata-liberális Pártot támogató része – magyarán: az elsöprő
többsége – a tavalyi elnökválasztások előtt Klaus Johannis és a mostani PNL
mögé állt. Akiket közülük nem lehet vissza- vagy megszerezni, azokat ki lehet ábrándítani
– a PNL kormánybuktatási kísérlete mögött sejtetett titkosszolgálati háttér pedig erre kiválóan alkalmas.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése