Ha valaki vet egy pillantást a romániai magyar médiatérre – értve ez alatt a hagyományos és a közösségi médiát –, aligha lát mást, mint kvázi egységet. A fontos témákra célzok, amelyek a gondolkodásunkat alakítják a közösségünkről, annak vezetőiről, ország–világról.
A kvázi egységnek két, egymással összefüggő oka van:
1. A legtöbb esetben a hírek ugyanabból a forrásból származnak, a lapok és a publikum pedig ezeket sokszorosítja.
2. A túlnyomórészt egyazon forrásból származó tudósítások eleve meghatározzák a keretet, amelyben az eseményeket, jelenségeket értelmezzük, a szereplőiket megítéljük.
Például mindenki tudja, hogy a Ponta-kormány érvénytelenítette a MOGYE magyar karát létrehozó kormányhatározatot, és csak nagyon kevesen, hogy ez nem igaz. Az ominózus határozatot már a Ponta-kormány hivatalba lépése előtt elmeszelte a bíróság. (Azóta sem helyezték hatályon kívül, de nem alkalmazható.)
Amikor a fenti információkat a minap beírtam egy cikkhez kommentárként, azonnal kitörölték. Pedig a lehető legtárgyilagosabb stílusomat vettem elő, linkeket mellékeltem. Utólag gondolkodtam rajta, vajon miért van az, hogy miközben ugyanott megférnek a durva, sértő vélemények, az én visszafogott hangvételű kommentemnek nincs helye? Nyilvánvaló, hogy a vélemény – pláne, ha különböző okok miatt vélhetően nem feltétlenül hiteles – nem annyira zavaró, mint a tények, ha nem férnek bele az adott értelmezési keretbe. Valaki egyszer leírta, hogy a Ponta-kabinet első intézkedése a MOGYE-határozat visszavonása volt, és azóta azt ismétli az egész magyar sajtó.
Érdemes megvizsgálni, miért vonult ellenzékbe az RMDSZ. A hivatalos indoklás szerint azért, mert az elnökválasztáson azt üzenték a választók, hogy ki kell lépni. Honnan tudták a döntéshozók, hogy ezt üzenték? Nem tudták, nem tudhatták, mert nem volt erre irányuló kérdés, felmérés. Mégis a kilépés mellett érveltek sokan és sokszor, miközben mások, mást, ellenvéleményt alig mondtak. Jó példa ez arra, hogyan kerekedhet felül egy szervezetben a kisebbségi vélemény, ha van mögötte médiatámogatás.
Erdélyi és magyarországi médiumok, blogok, szervezetek gyanúsan „egyszerre lépnek” ahhoz, hogy ha nem ismernénk is az őket összekötő (tízmillió forintokkal megerősített) szálakat, ne sejthetnénk legalább, hogy sok esetben „laboratóriumi” értelmezésekkel dolgoznak, nem feltétlenül a romániai magyarok érdekében.
Nem kérdés tehát, hogy szükség van egy platformra, amely az események, jelenségek alternatív, a magyar médiatérből hiányzó értelmezését adja. Így tehát, ha súlyos félreértelmezésekre bukkanunk, ezen a felületen nem tartjuk meg magunknak.
2. A túlnyomórészt egyazon forrásból származó tudósítások eleve meghatározzák a keretet, amelyben az eseményeket, jelenségeket értelmezzük, a szereplőiket megítéljük.
Például mindenki tudja, hogy a Ponta-kormány érvénytelenítette a MOGYE magyar karát létrehozó kormányhatározatot, és csak nagyon kevesen, hogy ez nem igaz. Az ominózus határozatot már a Ponta-kormány hivatalba lépése előtt elmeszelte a bíróság. (Azóta sem helyezték hatályon kívül, de nem alkalmazható.)
Amikor a fenti információkat a minap beírtam egy cikkhez kommentárként, azonnal kitörölték. Pedig a lehető legtárgyilagosabb stílusomat vettem elő, linkeket mellékeltem. Utólag gondolkodtam rajta, vajon miért van az, hogy miközben ugyanott megférnek a durva, sértő vélemények, az én visszafogott hangvételű kommentemnek nincs helye? Nyilvánvaló, hogy a vélemény – pláne, ha különböző okok miatt vélhetően nem feltétlenül hiteles – nem annyira zavaró, mint a tények, ha nem férnek bele az adott értelmezési keretbe. Valaki egyszer leírta, hogy a Ponta-kabinet első intézkedése a MOGYE-határozat visszavonása volt, és azóta azt ismétli az egész magyar sajtó.
Érdemes megvizsgálni, miért vonult ellenzékbe az RMDSZ. A hivatalos indoklás szerint azért, mert az elnökválasztáson azt üzenték a választók, hogy ki kell lépni. Honnan tudták a döntéshozók, hogy ezt üzenték? Nem tudták, nem tudhatták, mert nem volt erre irányuló kérdés, felmérés. Mégis a kilépés mellett érveltek sokan és sokszor, miközben mások, mást, ellenvéleményt alig mondtak. Jó példa ez arra, hogyan kerekedhet felül egy szervezetben a kisebbségi vélemény, ha van mögötte médiatámogatás.
Erdélyi és magyarországi médiumok, blogok, szervezetek gyanúsan „egyszerre lépnek” ahhoz, hogy ha nem ismernénk is az őket összekötő (tízmillió forintokkal megerősített) szálakat, ne sejthetnénk legalább, hogy sok esetben „laboratóriumi” értelmezésekkel dolgoznak, nem feltétlenül a romániai magyarok érdekében.
Nem kérdés tehát, hogy szükség van egy platformra, amely az események, jelenségek alternatív, a magyar médiatérből hiányzó értelmezését adja. Így tehát, ha súlyos félreértelmezésekre bukkanunk, ezen a felületen nem tartjuk meg magunknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése