Az ellenzékbe vonulás története számokban

Végre kiderült: nem volt a valóságtól elrugaszkodott feltételezés, hogy a kormányból való kilépés a kisebbség győzelme a többség felett.
A szombati SZKT a végkimenetelét illetően meglepetést nem hozott, de más tekintetben igen. Napvilágra kerültek ugyanis az ellenzékbe vonulás mögött álló számok. És döbbenet: a romániai magyarok 54 százaléka támogatta a második forduló után az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. Márpedig a kormányból való kilépés szempontjából ez a felmérés a legfontosabb, hiszen számszerűsíti a „választók üzenetét”, amelyre hivatkozva a SZÁT a kilépést javasolta.

„Felméréseink szerint az erdélyi magyar közösség 75-80 százaléka jónak látta, hogy az RMDSZ kormányon legyen. Most is készült egy gyors, telefonos felmérés Klaus Iohannis győzelme után. Ebben azt kérdeztük: jónak látják-e, hogy a szövetség a Ponta-kormányban maradjon? A váltáshangulat ellenére a magyarok 54 százaléka igennel válaszolt a kérdésre.” – Borbély László az Erdélyi Riportban.

Majd a Krónika "megszerezte" a felmérést, ami gesztusként is fontos (erre később visszatérek), de azért is, mert több értékes információt megtudhatunk a cikkből, főleg a felmérés paramétereit illetően. Éspedig: mikor és milyen mintán készült.

A felmérésnek ugyebár arra a kérdésre kellett volna válaszolnia, hogy mit üzentek a magyar választók a november 16-i második fordulóban. (Arról kvázi egyetértés volt, hogy ezt az üzenetet követni kell, egyébként az RMDSZ 2016-ban nem jut be a parlamentbe.) Az RMDSZ vezetői a voksolás utáni napokban azt mondták - igen helyesen-, hogy az elnökválasztás nem a kormányzásról szólt. Ezt igazolták a későbbi felmérések – az RMDSZ megrendelésére készült felmérés is!

A Kvantum-felmérés nem egészen egy héttel a második forduló után, még mindig erősen felfokozott hangulatban készült. Körülbelül olyan ez, mintha influenzajárvány idején készült mérések alapján megállapítanánk, hogy az emberi test átlaghőmérséklete 39 fokos. És Erdély az elnökválasztás második fordulóját megelőző néhány napban és az azt követő körülbelül két hétben mintha járványkórház lett volna.

Ha ilyen körülmények között 54 százalékos volt a kormányzati részvétel támogatottsága, a kedélyek lecsillapodása után jó néhány százalékkal magasabb lehet. Nem beszélve arról, hogy a kormányzást mindössze 32 százalék ellenezte.

Az IRES november 20-án készült felmérése azt mutatta, hogy a teljes lakosság 62 százaléka egyetért a Ponta-kormányzás folytatásával. Ezt az arányt is befolyásolta a választási hangulat, de kisebb mértékben, érthető módon, hiszen miközben a magyaroknak a 88 százaléka Johannisra voksolt, a liberális elnök országos szinten a voksok 54,5%-át kapta.
A másik érv, amelyet Kiss Tamás szociológus fogalmazott meg szintén az Erdélyi Riportban, ugyancsak értelmezési hiba.

„A szociológus elmondta, egy modellezéssel kiszámítható, hogy Klaus Iohannis több magyar szavazatot (körülbelül 600 ezret) kapott az elnökválasztás második fordulójában, mint Kelemen Hunor az elsőben (331 ezer szavazat), és a szavazatok döntő hányada proteszt szavazat volt a PSD, Victor Ponta miniszterelnök és az általa megjelenített rendszer ellen.”

Személyes véleményem az, hogy a romániai magyarok egész egyszerűen azért szavaztak ilyen nagy arányban Johannisra, mert végre lehetőségük nyílt jó szívvel voksolni egy reális esélyekkel induló jelöltre. Végre úgy szavazhattak hasznosan, hogy a jelöltet magukhoz közelállónak érezték.

Mindazonáltal a döntő mégiscsak a választó üzenete kellene hogy legyen, az pedig a már idézett felmérés szerint: a kormányzás folytatása. Természetesen nem mellékes a tendencia sem, de erre hivatkozva a kormányból kilépni akkor kellene, ha a kormányzást támogatók és ellenzők aránya megfordulni látszik. Egyelőre a kormányzást 32 százalék ellenzi, ismétlem, választási hangulatban mért adatok szerint.